A California Institute of Technology (Caltech) legfrissebb kutatása szerint a modern kriptográfiát feltörni képes kvantumszámítógépek megépítéséhez a korábban becsültnél lényegesen kevesebb qubitre lehet szükség. Az új eredmények alapjaiban rázhatják meg a digitális biztonságba vetett hitünket, mivel a Bitcoin és az Ethereum által használt titkosítási algoritmusok jóval hamarabb sebezhetővé válhatnak.
Évek óta halljuk a jóslatot, miszerint a kvantumszámítógépek „még legalább tíz évre vannak”, ám a technológiai fejlődés tempója most rácáfolni látszik erre a nyugalomra. A Caltech és az Oratomic startup közös munkája egy olyan új, semleges atomokra épülő rendszert mutatott be, amely drasztikusan lecsökkenti a Shor-algoritmus futtatásához szükséges hardverigényt. Ez az az algoritmus, amely képes visszavezetni a nyilvános kulcsokból a privát kulcsokat, ezzel pedig elméletileg bármelyik kriptotárca felett átveheti az uralmat.
Már nem millió, csak tízezer qubit kell
A kutatók szerint egy hibatűrő kvantumszámítógépnek mindössze 10 000 – 20 000 újrakonfigurálható atomi qubitre lehet szüksége a modern titkosítás megtöréséhez. Ez óriási ugrás a korábbi becslésekhez képest, amelyek még egymilliárd fizikai qubitet tartottak szükségesnek ugyanehhez a feladathoz. A kulcs az új hibajavító eljárásban rejlik, amely radikálisan csökkenti a számítási veszteséget.
„Az emberek hozzászoktak, hogy a kvantumszámítógépek mindig tíz évre vannak, de a rendszer mérete és vezérelhetősége exponenciálisan nő, miközben a szükséges qubit-szám csökken.”
A labortól a valóságig:
Közelebb, mint gondolnánk
Dolev Bluvstein, az Oratomic vezérigazgatója rámutatott, hogy a jelenlegi laboratóriumi rendszerek már most elérték a 6 000 fizikai qubitet, ami azt jelenti, hogy a kritikus 10 000-es határ akár egy éven belül is elérhető közelségbe kerülhet. Bár a hardver megépítése még mindig rendkívül összetett mérnöki feladat, a kutatók szerint a gyakorlati áttörés még az évtized vége előtt bekövetkezhet.
- Új rekord: A Caltech kutatói már bemutattak egy 6 100 qubites rendszert 99,98%-os pontossággal.
- Shor-algoritmus: Ez a matematikai eljárás közvetlenül fenyegeti a Bitcoin elliptikus görbe alapú kriptográfiáját (ECDSA).
- Globális kockázat: A veszély nem csak a blokkláncokat, hanem a teljes digitális infrastruktúrát, a műholdas kommunikációt és az internetes routereket is érinti.
Mit jelent ez a befektetőknek?
A magyar kriptobefektetők számára az üzenet egyértelmű: a kvantumrezisztens megoldásokra való átállás már nem a távoli jövő zenéje, hanem sürgető biztonsági kérdés. Bár az Ethereum Alapítvány már felállított egy post-kvantum kutatócsoportot, a Bitcoin hálózatán az ilyen szintű módosítások lassabbak lehetnek. Érdemes figyelemmel kísérni a „Q-Day” (a kvantum-áttörés napja) körüli fejleményeket, és hosszú távon olyan projektek felé orientálódni, amelyek prioritásként kezelik a kvantumbiztos titkosítást. A pánikra egyelőre nincs ok, de az éberség kifizetődő lesz.
Forrás: Decrypt